Házirend-kiegészítés - hatályos 2024. szeptember 2-tól, jogszabályváltozás miatt

I. Az iskolába tilos behozni olyan eszközt, amely

a) a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti közbiztonságra különösen veszélyes eszköz,

1.      Vagyis az olyan szúró- vagy vágóeszközt, amelynek szúróhosszúsága vagy vágóéle a 8 cm-t meghaladja, (továbbá a dobócsillag, a rugóskés és a szúró-, vágóeszközt vagy testi sérülés okozására alkalmas egyéb tárgyat kilövő készülék (különösen: felajzott íj, számszeríj, francia kés, szigonypuska, parittya, csúzli);

2.      a jellegzetesen ütés céljára használható és az ütés erejét, hatását növelő eszköz (különösen: ólmosbot, boxer);

3.      a lánccal vagy egyéb hajlékony anyaggal összekapcsolt botok, nehezékek;

4.      az olyan eszköz, melyből a szem és a nyálkahártyák, illetve a bőrfelület ingerlésével támadásra képtelen állapotot előidéző anyag permetezhető ki (gázspray);

5.      az olyan eszköz, amely az utánzás jellege és méretarányos kivitelezése miatt megtévesztésre alkalmas módon hasonlít a lőfegyverre (lőfegyverutánzat);

6.      az olyan eszköz, amely elektromos feszültség útján védekezésre képtelen állapot előidézésére alkalmas (elektromos sokkoló);

7.      az olyan eszköz, amely a zárszerkezetek illegális kinyitására vagy feltörésére szolgál (különösen: álkulcsok, mechanikus vagy elektromos elven működő zárnyitó szerkezetek),

b) azon tárgyat, amelynek birtoklása

ba) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben vagy

bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben foglaltak szerint büntetendő, vagy

c) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére nem értékesíthető terméket.

Vagyis

8.      kábítószer,

9.      pszichoaktív anyag;

10. robbanóanyag, robbanószer, vagy ezek felhasználására szolgáló készülék

11. lőfegyver, lőszer.

Valamint

12. alkoholtartalmú ital [a kizárólag orvosi rendelvényre kiadható gyógyszer kivételével],

13. szexuális termék

14. dohánytermék, valamint vízipipa:

15. cigarettahüvely és cigarettapapír,

16. dohánylevél töltő,

17. elektronikus cigaretta,

18. utántöltő flakon, patron, nikotinmentes utántöltő flakon, nikotinmentes patron,

19. dohányzást imitáló elektronikus eszköz,

20. dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék,

21. az új dohánytermék-kategóriák kiegészítő termékeinek, valamint

22. a dohányzási célú gyógynövénytermék

 

Az iskola tanárai ellenőrizhetik, van-e a tanulónál tiltott tárgy, illetve ha van, elvehetik azt.

 

Átmeneti rendelkezés a használatban korlátozott tárgyakkal kapcsolatban, addig, amíg az iskola nem kap minden tanuló számára zárható, egyszemélyes mobiltelefon-tartó értékmegőrzőket, illetve amíg egyéb praktikus alternatíva - a jogszabály keretei között - nem születik.

 

I.            Azok a tanulók, akiknek van egyéni öltözőszekrényük, a mobileszközüket az első tanítási óra előtt a szekrénybe rakják, és utolsó tanítási órájuk után vehetik fel. Az osztályfőnök ezekben az osztályokban is dönthet úgy, hogy inkább ő szedi be a mobiltelefonokat.

II.            A többi osztály esetében az osztályfőnök - amennyiben az osztályfőnök hiányzik, nincs jelen, a helyettese - az első óra előtt, az osztályteremben beszedi az internetelérésre alkalmas mobiltelefonokat.

III.            Első óra alatt a 8.15-kor kezdődő órát értjük. Tehát ha a tanulónak ez előtt van órája (testnevelés), akkor is a 8.15-ös óra előtt kell leadni a telefonját.

IV.            Ha a helyettes is hiányzik, a pedagógiai asszisztens szedi be a telefonokat.

V.            A tanítási nap során a beszedő személy - vagyis az osztályfőnök vagy a helyettese - tárolja a telefonokat a tanáriban (testnevelő tanáriban) lévő íróasztalában.

VI.            Ha az osztályfőnök vagy helyettes hiányzik, és a pedagógiai asszisztens szedi be a telefonokat, ő azokat az igazgatóhelyettesi irodában helyezi el.

VII.            Az osztály utolsó tanórája után az osztályfőnök, hiányzása esetén a helyettese, hiányzása esetén a pedagógiai asszisztens az osztályteremben kiadja a telefonokat.

VIII.            Ha valaki késik, az első órát tartó tanárnak adja le a telefonját, aki azt az óra után átadja az osztályfőnöknek, vagy a helyettesnek, ha mindketten hiányoznak, a pedagógiai asszisztensnek.

IX.            Ha egy osztály tanulói órarend szerint nem egy időpontban kezdik vagy fejezik be a tanítási napot (elsősorban a 11-12. évfolyamos fakultációk miatt), a nem első órára érkezők, vagy a többieknél korábban távozók az osztályfőnöknek vagy a helyettesnek adják le a telefonjukat, illetve tőlük veszik fel.

X.            A tanulószobát igénybe vevő diákok esetében a tanulószobán ügyelő tanár veszi át a mobiltelefonokat azoktól az osztályfőnököktől (helyettestől), akiknek osztályában van tanulószobás. A diákok tanulószobán is csak oktatási célra használhatják a telefonjaikat.

XI.            Azok a tanulók, akik tanulási nehézség miatt eddig is használtak tanulástámogató digitális eszközt a tanórán, ezentúl is tehetik.

XII.            Amennyiben a tanulók a tanítási nap folyamán engedély nélkül használják a mobiltelefonjukat, az iskola tanárai felszólítják a tanulót, hogy telefonját zárja el (ha van egyéni szekrénye) vagy a telefont átveszik tőle.

Történelem kisérettségi

 

A történelem kisérettségi célja az érettségire való felkészítés segítése: a korábban tanultak felelevenítése és a feladattípusok valamint a vizsgahelyzet gyakoroltatása. Szükségességét és hasznosságát a korábbi évek érettségi eredményei igazolják.

A vizsgán a 11. évfolyam tanulói és az őket tanító szaktanárok vesznek részt.

A történelem kisérettségi jelen vizsgaleírása és a követelményeket tartalmazó mellékletek az iskola honlapján folyamatosan elérhetők.

 

1. A vizsga tartalma:

A magyar és egyetemes történelemből az érettségi követelmények által kijelölt témakörök a 9. és 10. évfolyam kerettantervének anyagából, illetve a kerettantervben szereplő, a témakörökhöz kapcsolható lexikai ismeretek (lásd mellékletek). A vizsga tartalma egységes az évfolyam valamennyi csoportja számára. Mind az írásbeli feladatai, mind a szóbeli tételei a megadott témakörök anyagából készülnek.

 

2. A vizsga részei:

o    Írásbeli: az érettségi írásbeli tesztfeladatokkal egyező típusú feladatokból a munkaközösség által összeállított egységes feladatsor. A megoldáshoz 45 perc (egy tanóra) áll rendelkezésre.

o    Szóbeli: a szóbeli érettségi feladatokkal egyező típusú tétel kidolgozása, és szóban történő ismertetése. (Felkészülési idő: min. 30 perc, a tétel ismertetése max. 15 perc, fakultációs csoportban max. 20 perc). A szóbeli tételeket az egyes csoportok számára a csoportot tanító szaktanár állítja össze, a tételek mennyiségét a csoport létszáma alapján határozza meg. A tételek konkrét címe és tartalma nem nyilvános. A szóbeli témaköröket (melyekből egy-egy szóbeli tétel készül) a szaktanár legkésőbb a rendes érettségi témaköreinek nyilvánosságra hozatalával egyidőben közli a csoportjaival.

 

3. A vizsga értékelése:

o    Írásbeli: a feladatlapot a tanuló szaktanára javítja és duplán súlyozott osztályzattal értékeli, ami a tanuló 11. éves év végi osztályzatába beleszámít.

o    Szóbeli: a feleletet a tanuló szaktanára értékeli duplán súlyozott osztályzattal, ami a tanuló 11. éves év végi osztályzatába beleszámít. Az értékelés szempontjai:

feladatmegértés 4 pont

tájékozódás térben és időben 6 pont

kommunikáció és szaknyelv 10 pont

források használata 12 pont

történelmi ismeretek 18 pont

összesen 50 pont

o    Az írásbeli és szóbeli vizsga értékelése megegyezik az érettségi értékelésével:

80-100% jeles

60-79% jó

40-59% közepes

25-39% elégséges

0-24% elégtelen

 

4. A vizsga időpontja:

o    Írásbeli: a tavaszi szünet utáni első olyan tanítási nap, amikor mind a három csoportnak van órája. A pótdolgozat időpontja a következő héten ugyanaz a tanítási nap.

Szóbeli: a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsga napja, ha a csoport létszáma indokolja, a következő nap is.

 

I. melléklet: kisérettségi témakörök

 

1. Az ókor

·  Az athéni államszervezet és működése a demokrácia virágkorában

·  A görög hitvilág és a római építészet

·  A zsidó monoteizmus

·  A kereszténység kialakulása, tanai, elterjedése

 

2. A középkor

·  Mohamed tanításai és a Korán; az arab hódítás és feltartóztatása Európában

·  Az uradalom, a földbirtokosok és jobbágyok kötelességei és jogai

·  A középkori város és lakói, a város kiváltságai, a céhek, a helyi és távolsági kereskedelem

·  Az egyházi hierarchia, az egyházi intézményrendszer, a szerzetesség Európában és az Árpád-kori Magyarországon

·  Román, gótikus és reneszánsz építészet – európai és magyar példák

·  A honfoglalás okai és menete, a kalandozások/támadó hadjáratok

·  Géza és I. (Szent) István államszervező tevékenysége, a földbirtokrendszer és a vármegyeszervezet

·  Az Aranybulla legfontosabb rendelkezései

·  IV. Béla uralkodása: tatárjárás és újjáépítés

·  A királyi hatalom újbóli megszilárdítása Anjou I. Károly idején, a visegrádi királytalálkozó

·  Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János és Hunyadi Mátyás törökellenes harcai

·  Hunyadi Mátyás: a központosított királyi hatalom, jövedelmek és kiadások, birodalomépítő tervek

 

3. A kora újkor

·  A portugál és spanyol felfedezések; a korai kapitalizmus (árforradalom, manufaktúrák, bankok és tőzsde, a jobbágyrendszer átalakulása)

·  A reformáció, a protestáns egyházak megszerveződése és a protestantizmus elterjedése Európában és Magyarországon

·  Az ellenreformáció, a katolikus megújulás és a barokk Európában és Magyarországon

·  A mohácsi csata és közvetlen előzményei, a kettős királyválasztás

·  Az ország három részre szakadása; a várháborúk (1541-1568)

·  Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete

·  A Rákóczi-szabadságharc okai, céljai, fordulópontjai és a szatmári béke

·  Magyarország újranépesülése és újranépesítése

·  A brit alkotmányos monarchia és az amerikai köztársaság működése

·  A felvilágosodás államelméletei; az Emberi és polgári jogok nyilatkozata

·  Mária Terézia és II. József reformjai

 

4. Az újkor

·  Új eszmék: liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus

·  Az ipari forradalom első hulláma: textilipar, közlekedés, gyáripar

·  A reformkor fő kérdései (a magyar nyelv ügye, a jobbágykérdés, a polgári alkotmányosság kérdése), Széchenyi és Kossuth programja és vitája

·  A pesti forradalom és az áprilisi törvények

·  A szabadságharc főbb eseményei: harc a dinasztiával és a nemzetiségekkel, tavaszi hadjárat, Függetlenségi nyilatkozat, a szabadságharc leverése

·  Az ipari forradalom második hulláma: kutatás és fejlesztés, közlekedés, vegyipar, gépipar, elektronika

·  A szocializmus eszméje (marxizmus)

·  A polgári nemzetállam jellemzői, alkotmányosság és jogegyenlőség Németország és az Amerikai Egyesült Államok példáján

 

II. melléklet: a kisérettségi lexikai ismeretei

 

1. Az ókor

Fogalmak: városállam/polisz, arisztokrácia, démosz, demokrácia, népgyűlés, sztratégosz, cserépszavazás, falanx, rabszolga, polgárjog, Akropolisz, amfiteátrum, gladiátor, politeizmus/többistenhit, monoteizmus/egyistenhit, monda, zsidó vallás, Ószövetség/Héber Biblia, Tízparancsolat, próféta, jeruzsálemi templom, diaszpóra, Messiás, keresztény vallás, keresztség, úrvacsora, apostol, misszió, Biblia, Újszövetség, evangélium, püspök, császár, zsinat, jósda, olümpiai játékok

Személyek: Kleiszthenész, Periklész, Nagy Sándor, Ábrahám, Mózes, Dávid, Salamon, Jézus, Mária, József, Augustus, Szent Péter, Szent Pál, Constantinus Zeusz, Pallasz Athéné, Romulus

Kronológia: Kr. e. 3000 körül – Kr. u. 476 az ókor, Kr. e. 508 Kleiszthenész reformjai, Kr.e. 490 a marathóni csata, Kr. e. 5. sz. közepe az athéni demokrácia fénykora, Kr. e. 753 Róma alapítása a hagyomány szerint, Kr. e. 510 a köztársaság kezdete Rómában, Kr. u. 70 Jeruzsálem lerombolása, a keresztény időszámítás kezdete (Kr. e. és Kr. u.), 313 a milánói rendelet, 325 a niceai zsinat, Kr. e. 776 az első feljegyzett olümpiai játékok

Topográfia: Athén, Alexandria, Itália, Róma, Római Birodalom, Pannónia, Aquincum, Savaria, Jeruzsálem, Kánaán, Júdea, Izrael, Palesztina, Betlehem, Konstantinápoly, Olümpia, Egyiptom, Spárta, Marathón

 

2. A középkor

Fogalmak: iszlám, Korán, kalifa, feudalizmus, hűbériség, uradalom, földesúr, majorság, jobbágy, robot, kiváltság, lovag, nemes, rend, polgár, céh, katolikus, ortodox, pápa, érsek, egyházmegye, érsekség, tized, cölibátus, szerzetes, bencés rend, ferences rend, pálos rend, kódex, eretnek, inkvizíció, kolostor, szent, román stílus, gótikus stílus, reneszánsz, törzs, fejedelem, honfoglalás, kettős honfoglalás elmélete, avarok, kabarok, vérszerződés, rovásírás, kalandozások, székelyek, király, vármegye, nádor, ispán, szerviens, ellenállási záradék, sarkalatos nemesi jogok, kunok, tatárok/mongolok, szászok, aranyforint, regálé, kapuadó, kilenced, bandérium, perszonálunió, fő- és köznemes, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, rendi monarchia, rendi országgyűlés, kormányzó, szekérvár, végvár, szultán, szpáhi, janicsár, rendkívüli hadiadó, füstpénz, fekete sereg, zsoldos, kancellária, Corvina, Szent Korona, Szent Korona-tan

Személyek: Mohamed, Szent Benedek, VII. Gergely, Assisi Szent Ferenc, Leonardo da Vinci, Gutenberg, Álmos, Árpád, az Árpád-ház, Géza, I. (Szent) István, Koppány, Szent Gellért, Szent Imre, II. András, IV. Béla, Szent Erzsébet, Szent Margit, I. (Anjou) Károly, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, I. (Hunyadi) Mátyás, Habsburg-dinasztia

Kronológia: 476–1492 a középkor, 622 Mohamed Medinába költözése, 732 a poitiers-i csata, 895 a honfoglalás, 907 a pozsonyi csata, 997/1000–1038 I. (Szent) István uralkodása, 1222 az Aranybulla, 1241–1242 a tatárjárás, 1301 az Árpád-ház kihalása,1308. I. Károly uralkodásának kezdete, 1335 a visegrádi királytalálkozó, 1396 a nikápolyi csata, 1443–1444-es hosszú hadjárat, 1444 a várnai csata, 1456 a nándorfehérvári diadal, 1458–90 Mátyás uralkodása

Topográfia: Mekka, Poitiers, Bizánci Birodalom, Német-római Császárság, Egyházi Állam, Anglia, Franciaország, levantei kereskedelmi hálózat, Velence, Firenze, Hanza kereskedelmi hálózat, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence, Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Buda, Muhi, Erdély, Horvátország, Visegrád, Lengyelország, Csehország, osztrák tartományok, Bécs, Nikápoly, Várna, Nándorfehérvár, Kolozsvár, Kenyérmező, Oszmán Birodalom

 

3. A kora újkor

Fogalmak: gyarmat, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, anglikán, unitárius, vallási türelem, ellenreformáció, katolikus megújulás, jezsuiták, barokk, hajdúszabadság, kuruc, labanc, szabadságharc, trónfosztás, amnesztia, infláció, manufaktúra, tőke, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus, bank, tőzsde, részvény, örökös jobbágyság, felvilágosodás, jogegyenlőség, hatalmi ágak megosztása, népfelség, társadalmi szerződés, szabad verseny, alkotmány, alkotmányos monarchia, elnök, miniszterelnök, felelős kormány, cenzus, általános választójog, forradalom, diktatúra, felvilágosult abszolutizmus, kettős vámhatár, úrbéri rendelet, Ratio Educationis, türelmi rendelet, nyelvrendelet

Személyek: Kolumbusz, Vasco da Gama, Magellán, Luther, Kálvin, Károli Gáspár, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Apáczai Csere János, V. Károly, Loyolai (Szent) Ignác, I. Szulejmán, II. Lajos, (Szapolyai) János, I. Ferdinánd, Dobó István, Zrínyi Miklós (a szigetvári hős), I. Lipót, II. Rákóczi Ferenc, XIV. Lajos, Mária Terézia, II. József, Washington, Montesquieu, Rousseau, Adam Smith

Kronológia: 1492-től az újkor, 1492 Amerika felfedezése, 1517 a reformáció kezdete, 1545 a tridenti zsinat megnyitása, 1568 a tordai határozat, 1526 a mohácsi csata, 1541 Buda eleste, 1552 Eger védelme, 1566 Szigetvár eleste, 1703–1711 a Rákóczi-szabadságharc, 1711 a szatmári béke, 1689 a Jognyilatkozat, 1776 a Függetlenségi nyilatkozat, 1789 a francia forradalom, 1740–1780 Mária Terézia uralkodása, 1780–1790 II. József uralkodása

Topográfia: Spanyolország, India, Kína, Sárospatak, Mohács, Kőszeg, Eger, Szigetvár, Habsburg Birodalom, Erdélyi Fejedelemség, Hódoltság, Magyar Királyság (királyi Magyarország), Pozsony, Gyulafehérvár, Debrecen, Temesvár, Határőrvidék, Nagy-Britannia, Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, London, Párizs/Versailles

 

4. Az újkor

Fogalmak: liberalizmus, nacionalizmus, nemzetállam, konzervativizmus, reform, ipari forradalom, munkanélküliség, tömegtermelés, érdekegyesítés, közteherviselés, jobbágyfelszabadítás, örökváltság, politikai nemzet, nemzetiség, márciusi ifjak, sajtószabadság, cenzúra, áprilisi törvények, népképviseleti országgyűlés, honvédség, Függetlenségi nyilatkozat, szakszervezet, szocializmus, proletárdiktatúra, osztályharc, kommunizmus, szociáldemokrácia, polgárháború, polgári állam, szegregáció, társadalombiztosítás, népoktatás, népességrobbanás, urbanizáció, kivándorlás, asszimiláció, cionizmus, emancipáció, autonómia

Személyek: Watt, József nádor, Metternich, Wesselényi Miklós, Széchenyi István, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Ganz Ábrahám, Petőfi Sándor, Batthyány Lajos, Görgei Artúr, Bem József, Klapka György, Ferenc József, Haynau, Edison, Ford, Marx, Lincoln, Bismarck

Kronológia: 1830–1848 a reformkor, 1830 a Hitel megjelenése, 1844 törvény a magyar államnyelvről, 1848. március 15. a pesti forradalom, 1848. április 11. az áprilisi törvények, 1848. szeptember 29. a pákozdi csata, 1849. április–május a tavaszi hadjárat, 1849. április 14. a Függetlenségi nyilatkozat, 1849. május 21. Buda visszavétele, 1849. augusztus 13. a világosi fegyverletétel, 1849. október 6. az aradi vértanúk és Batthyány kivégzése, 1861–1865 az amerikai polgárháború, 1871 Németország egyesítése

Topográfia: Manchester, Pest-Buda, Pákozd, Isaszeg, Világos, Komárom, Arad, New York, Poroszország, Németország

 

Tisztelt Szülők!

A Szilágyi Erzsébet Gimnázium Diáksport Egyesülete nagy örömünkre már két éve sikeresen pályázik a látványsportok társasági adóból (TAO) történő támogatására kosárlabda sportágban. http://www.szegbp.sulinet.hu/szegdse/index.html

Az itt elnyert összeget azonban csak az iskolai kosárlabda szakosztály működésére fordíthatjuk a rendelkezések szerint. Így a kosárlabda sportág oktatásának feltételei kiválóak, de az iskola egyéb sportlétesítményei és sportfelszerelései katasztrofális állapotban vannak. Fejlesztésük önálló forrás híján kilátástalannak tűnik. Hogy tantárgyunk színvonalas oktatását és hagyományőrző sporttáboraink töretlen folytatását biztosítani tudjuk, kérjük a kedves szülők anyagi támogatását. A támogatás jogszerű módja a diák sportegyesület támogatási szerződéssel történő támogatása és a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlása lehet. Adószám 18506439-1-41

Bankszámlaszám 10300002-10600464-49020019

A felajánlott összeget a sportudvari palánkok cseréjére, kültéri röplabdaállvány cseréjére, a 3 sportpályánk újra vonalazására, tornatermi padok és svédszekrények vásárlására és a sporttábori sí szertár és a turisztikai felszerelések cseréjére költenénk.

Nagyvonalú segítségüket előre is köszönjük!