Történelem kisérettségi
A történelem
kisérettségi célja az érettségire való felkészítés segítése: a korábban
tanultak felelevenítése és a feladattípusok valamint a vizsgahelyzet
gyakoroltatása. Szükségességét és hasznosságát a korábbi évek érettségi
eredményei igazolják.
A
vizsgán a 11. évfolyam tanulói és az őket tanító szaktanárok vesznek részt.
A történelem
kisérettségi jelen vizsgaleírása és a követelményeket tartalmazó mellékletek az
iskola honlapján folyamatosan elérhetők.
1. A vizsga tartalma:
A magyar
és egyetemes történelemből az érettségi követelmények által kijelölt témakörök
a 9. és 10. évfolyam kerettantervének anyagából, illetve a kerettantervben
szereplő, a témakörökhöz kapcsolható lexikai ismeretek (lásd mellékletek). A
vizsga tartalma egységes az évfolyam valamennyi csoportja számára. Mind az
írásbeli feladatai, mind a szóbeli tételei a megadott témakörök anyagából
készülnek.
2. A vizsga részei:
o
Írásbeli: az érettségi írásbeli tesztfeladatokkal
egyező típusú feladatokból a munkaközösség által összeállított egységes feladatsor.
A megoldáshoz 45 perc (egy tanóra) áll rendelkezésre.
o
Szóbeli: a szóbeli érettségi feladatokkal egyező
típusú tétel kidolgozása, és szóban történő ismertetése. (Felkészülési idő:
min. 30 perc, a tétel ismertetése max. 15 perc,
fakultációs csoportban max. 20 perc). A szóbeli
tételeket az egyes csoportok számára a csoportot tanító szaktanár állítja össze,
a tételek mennyiségét a csoport létszáma alapján határozza meg. A tételek
konkrét címe és tartalma nem nyilvános. A szóbeli témaköröket (melyekből
egy-egy szóbeli tétel készül) a szaktanár legkésőbb a rendes érettségi
témaköreinek nyilvánosságra hozatalával egyidőben közli a csoportjaival.
3. A vizsga értékelése:
o
Írásbeli: a feladatlapot a tanuló szaktanára javítja
és duplán súlyozott osztályzattal értékeli, ami a tanuló 11. éves év végi
osztályzatába beleszámít.
o
Szóbeli: a feleletet a tanuló szaktanára értékeli
duplán súlyozott osztályzattal, ami a tanuló 11. éves év végi osztályzatába
beleszámít. Az értékelés szempontjai:
feladatmegértés 4 pont
tájékozódás térben és időben 6 pont
kommunikáció és szaknyelv 10 pont
források használata 12 pont
történelmi ismeretek 18 pont
összesen
50 pont
o
Az
írásbeli és szóbeli vizsga értékelése megegyezik az érettségi értékelésével:
80-100% jeles
60-79% jó
40-59% közepes
25-39% elégséges
0-24% elégtelen
4. A vizsga időpontja:
o
Írásbeli: a tavaszi szünet utáni első olyan tanítási
nap, amikor mind a három csoportnak van órája. A pótdolgozat időpontja a
következő héten ugyanaz a tanítási nap.
Szóbeli: a magyar nyelv és irodalom
írásbeli érettségi vizsga napja, ha a csoport létszáma indokolja, a következő
nap is.
I.
melléklet: kisérettségi témakörök
1. Az
ókor
·
Az athéni államszervezet és működése
a demokrácia virágkorában
· A görög hitvilág és a római építészet
· A zsidó monoteizmus
· A kereszténység kialakulása, tanai, elterjedése
2. A
középkor
· Mohamed tanításai és a Korán; az arab
hódítás és feltartóztatása Európában
· Az uradalom, a földbirtokosok és jobbágyok kötelességei és
jogai
· A középkori város és lakói, a város kiváltságai, a céhek, a
helyi és távolsági kereskedelem
· Az egyházi hierarchia, az egyházi intézményrendszer, a
szerzetesség Európában és az Árpád-kori Magyarországon
· Román, gótikus és reneszánsz építészet – európai és magyar
példák
· A honfoglalás okai és menete, a kalandozások/támadó
hadjáratok
· Géza és I. (Szent) István államszervező tevékenysége, a
földbirtokrendszer és a vármegyeszervezet
· Az Aranybulla legfontosabb rendelkezései
· IV. Béla uralkodása: tatárjárás és újjáépítés
· A királyi hatalom újbóli megszilárdítása Anjou I. Károly
idején, a visegrádi királytalálkozó
· Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János és Hunyadi Mátyás
törökellenes harcai
· Hunyadi Mátyás: a központosított királyi hatalom, jövedelmek
és kiadások, birodalomépítő tervek
3. A kora újkor
· A portugál és spanyol felfedezések; a korai kapitalizmus (árforradalom, manufaktúrák, bankok és tőzsde, a jobbágyrendszer átalakulása)
· A reformáció, a protestáns egyházak megszerveződése és a
protestantizmus elterjedése Európában és Magyarországon
· Az ellenreformáció, a katolikus megújulás és a barokk
Európában és Magyarországon
· A mohácsi csata és közvetlen előzményei, a kettős
királyválasztás
· Az ország három részre szakadása; a várháborúk (1541-1568)
· Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete
· A Rákóczi-szabadságharc okai, céljai, fordulópontjai és a
szatmári béke
· Magyarország újranépesülése és újranépesítése
· A brit alkotmányos monarchia és az amerikai köztársaság
működése
· A felvilágosodás államelméletei; az Emberi és polgári jogok
nyilatkozata
· Mária Terézia és II. József reformjai
4. Az újkor
· Új eszmék: liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus
· Az ipari forradalom első hulláma: textilipar, közlekedés,
gyáripar
· A reformkor fő kérdései (a magyar nyelv ügye, a
jobbágykérdés, a polgári alkotmányosság kérdése), Széchenyi és Kossuth
programja és vitája
· A pesti forradalom és az áprilisi törvények
· A szabadságharc főbb eseményei: harc a dinasztiával és a
nemzetiségekkel, tavaszi hadjárat, Függetlenségi nyilatkozat, a szabadságharc
leverése
· Az ipari forradalom második hulláma: kutatás és fejlesztés,
közlekedés, vegyipar, gépipar, elektronika
· A szocializmus eszméje (marxizmus)
· A polgári nemzetállam jellemzői, alkotmányosság és
jogegyenlőség Németország és az Amerikai Egyesült Államok példáján
II.
melléklet: a kisérettségi lexikai ismeretei
1. Az ókor
Fogalmak: városállam/polisz,
arisztokrácia, démosz, demokrácia, népgyűlés, sztratégosz,
cserépszavazás, falanx, rabszolga, polgárjog, Akropolisz, amfiteátrum,
gladiátor, politeizmus/többistenhit, monoteizmus/egyistenhit, monda, zsidó
vallás, Ószövetség/Héber Biblia, Tízparancsolat, próféta, jeruzsálemi templom,
diaszpóra, Messiás, keresztény vallás, keresztség, úrvacsora, apostol, misszió,
Biblia, Újszövetség, evangélium, püspök, császár, zsinat, jósda, olümpiai
játékok
Személyek: Kleiszthenész,
Periklész, Nagy Sándor, Ábrahám, Mózes, Dávid, Salamon, Jézus, Mária, József,
Augustus, Szent Péter, Szent Pál, Constantinus Zeusz,
Pallasz Athéné, Romulus
Kronológia: Kr.
e. 3000 körül – Kr. u. 476 az ókor, Kr. e. 508 Kleiszthenész reformjai, Kr.e.
490 a marathóni csata, Kr. e. 5. sz. közepe az athéni demokrácia fénykora, Kr.
e. 753 Róma alapítása a hagyomány szerint, Kr. e. 510 a köztársaság kezdete
Rómában, Kr. u. 70 Jeruzsálem lerombolása, a keresztény időszámítás kezdete
(Kr. e. és Kr. u.), 313 a milánói rendelet, 325 a niceai zsinat, Kr. e. 776 az első feljegyzett olümpiai
játékok
Topográfia: Athén,
Alexandria, Itália, Róma, Római Birodalom, Pannónia, Aquincum, Savaria,
Jeruzsálem, Kánaán, Júdea, Izrael, Palesztina, Betlehem, Konstantinápoly, Olümpia, Egyiptom, Spárta, Marathón
2. A középkor
Fogalmak: iszlám,
Korán, kalifa, feudalizmus, hűbériség, uradalom, földesúr, majorság, jobbágy,
robot, kiváltság, lovag, nemes, rend, polgár, céh, katolikus, ortodox, pápa,
érsek, egyházmegye, érsekség, tized, cölibátus, szerzetes, bencés rend,
ferences rend, pálos rend, kódex, eretnek, inkvizíció, kolostor, szent, román
stílus, gótikus stílus, reneszánsz, törzs, fejedelem, honfoglalás, kettős
honfoglalás elmélete, avarok, kabarok, vérszerződés, rovásírás, kalandozások,
székelyek, király, vármegye, nádor, ispán, szerviens,
ellenállási záradék, sarkalatos
nemesi jogok, kunok, tatárok/mongolok, szászok, aranyforint, regálé, kapuadó,
kilenced, bandérium, perszonálunió, fő- és köznemes, szabad királyi város,
bányaváros, mezőváros, rendi monarchia, rendi országgyűlés, kormányzó,
szekérvár, végvár, szultán, szpáhi, janicsár, rendkívüli hadiadó, füstpénz,
fekete sereg, zsoldos, kancellária, Corvina, Szent Korona, Szent Korona-tan
Személyek: Mohamed, Szent
Benedek, VII. Gergely, Assisi Szent Ferenc, Leonardo da Vinci, Gutenberg,
Álmos, Árpád, az Árpád-ház, Géza, I. (Szent) István, Koppány, Szent Gellért,
Szent Imre, II. András, IV. Béla, Szent
Erzsébet,
Szent Margit, I. (Anjou) Károly, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, I.
(Hunyadi) Mátyás, Habsburg-dinasztia
Kronológia: 476–1492
a középkor, 622 Mohamed Medinába költözése, 732 a poitiers-i csata, 895 a
honfoglalás, 907 a pozsonyi csata, 997/1000–1038 I. (Szent) István uralkodása,
1222 az Aranybulla, 1241–1242 a tatárjárás, 1301 az Árpád-ház kihalása,1308. I.
Károly uralkodásának kezdete, 1335 a visegrádi királytalálkozó, 1396 a
nikápolyi csata, 1443–1444-es hosszú hadjárat, 1444 a várnai csata, 1456 a
nándorfehérvári diadal, 1458–90 Mátyás uralkodása
Topográfia: Mekka,
Poitiers, Bizánci Birodalom, Német-római Császárság, Egyházi Állam, Anglia,
Franciaország, levantei kereskedelmi hálózat, Velence, Firenze, Hanza
kereskedelmi hálózat, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence, Pannonhalma,
Esztergom, Székesfehérvár, Buda, Muhi, Erdély, Horvátország, Visegrád,
Lengyelország, Csehország, osztrák tartományok, Bécs, Nikápoly, Várna,
Nándorfehérvár, Kolozsvár, Kenyérmező, Oszmán Birodalom
3. A kora újkor
Fogalmak: gyarmat,
világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus,
református, anglikán, unitárius, vallási türelem, ellenreformáció, katolikus
megújulás, jezsuiták, barokk, hajdúszabadság, kuruc, labanc, szabadságharc,
trónfosztás, amnesztia, infláció, manufaktúra, tőke, tőkés, bérmunkás,
kapitalizmus, bank, tőzsde, részvény, örökös jobbágyság, felvilágosodás,
jogegyenlőség, hatalmi ágak megosztása, népfelség, társadalmi szerződés, szabad
verseny, alkotmány, alkotmányos monarchia, elnök, miniszterelnök, felelős
kormány, cenzus, általános választójog, forradalom, diktatúra, felvilágosult
abszolutizmus, kettős vámhatár, úrbéri rendelet, Ratio Educationis, türelmi
rendelet, nyelvrendelet
Személyek: Kolumbusz,
Vasco da Gama, Magellán, Luther, Kálvin, Károli Gáspár, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Apáczai Csere János, V.
Károly, Loyolai (Szent) Ignác, I. Szulejmán, II. Lajos, (Szapolyai) János, I.
Ferdinánd, Dobó István, Zrínyi Miklós (a szigetvári hős), I. Lipót, II. Rákóczi
Ferenc, XIV. Lajos, Mária Terézia, II. József, Washington, Montesquieu,
Rousseau, Adam Smith
Kronológia: 1492-től
az újkor, 1492 Amerika felfedezése, 1517 a reformáció kezdete, 1545 a tridenti
zsinat megnyitása, 1568 a tordai határozat, 1526 a mohácsi csata, 1541 Buda
eleste, 1552 Eger védelme, 1566 Szigetvár eleste, 1703–1711 a
Rákóczi-szabadságharc, 1711 a szatmári béke, 1689 a Jognyilatkozat, 1776 a
Függetlenségi nyilatkozat, 1789 a francia forradalom, 1740–1780 Mária Terézia
uralkodása, 1780–1790 II. József uralkodása
Topográfia: Spanyolország,
India, Kína, Sárospatak, Mohács, Kőszeg, Eger, Szigetvár, Habsburg Birodalom,
Erdélyi Fejedelemség, Hódoltság, Magyar Királyság (királyi Magyarország),
Pozsony, Gyulafehérvár, Debrecen, Temesvár, Határőrvidék, Nagy-Britannia,
Amerikai Egyesült Államok, Oroszország, London, Párizs/Versailles
4. Az újkor
Fogalmak: liberalizmus,
nacionalizmus, nemzetállam, konzervativizmus, reform, ipari forradalom,
munkanélküliség, tömegtermelés, érdekegyesítés, közteherviselés, jobbágyfelszabadítás,
örökváltság, politikai nemzet, nemzetiség, márciusi ifjak, sajtószabadság,
cenzúra, áprilisi törvények, népképviseleti országgyűlés, honvédség,
Függetlenségi nyilatkozat, szakszervezet, szocializmus, proletárdiktatúra,
osztályharc, kommunizmus, szociáldemokrácia, polgárháború, polgári állam,
szegregáció, társadalombiztosítás, népoktatás, népességrobbanás, urbanizáció,
kivándorlás, asszimiláció, cionizmus, emancipáció, autonómia
Személyek: Watt,
József nádor, Metternich, Wesselényi Miklós, Széchenyi István, Kölcsey Ferenc,
Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Ganz Ábrahám, Petőfi Sándor, Batthyány Lajos, Görgei Artúr, Bem József, Klapka György, Ferenc József,
Haynau, Edison, Ford, Marx, Lincoln, Bismarck
Kronológia: 1830–1848
a reformkor, 1830 a Hitel megjelenése, 1844 törvény a magyar államnyelvről,
1848. március 15. a pesti forradalom, 1848. április 11. az áprilisi törvények,
1848. szeptember 29. a pákozdi csata, 1849. április–május a tavaszi hadjárat,
1849. április 14. a Függetlenségi nyilatkozat, 1849. május 21. Buda
visszavétele, 1849. augusztus 13. a világosi fegyverletétel, 1849. október 6.
az aradi vértanúk és Batthyány kivégzése, 1861–1865 az amerikai polgárháború,
1871 Németország egyesítése
Topográfia: Manchester,
Pest-Buda, Pákozd, Isaszeg, Világos, Komárom, Arad, New York, Poroszország,
Németország